Európai kóborlás 3.nap - Duna mentén: St. Pölten, Melk, Ybbs, Amstetten

Új nap, új kezdet! "Szokás szerint" pirkadatra ébredtem, úgy látszik ez lesz a jellemző az elkövetkezendő időkre. Eléggé hűvös volt, így úgy gondoltam, egy bringázás felmelegítene, mégis csak testmozgás, vagy mi szösz ez. Vittem magammal kamerát is, ily korai órán úgyis szép az óváros, csendes és békés, nem töltik meg a tereket nikonos japcsik. Legnagyobb örömömre a főtéren levő wc nyitva volt, így meg tudtam ejteni higiéniai kitérőmet. Ahogy a hajnalból reggel lett, láttam ébredni a várost, az árusok elkezdték kipakolni áruikat, a boltosok lassacskán felhúzták a redőnyöket, mind több élet lett, nőtt a nyüzsi. Alig vártam, hogy kinyisson a tegnap felfedezett internet kávézó, s hírt adhassak magamról. Jól esett kontaktálni szeretteimmel és barátaimmal. Holnapi napra sikeresen foglaltam booking.com-on egy nem annyira drága szállást, mint amik ebben a városban vannak, úgyhogy megörült az arcom. Időközben végre szétoszlottak a felhők, előbújt a nap, és szép kánikulát varázsolt egész napra. A sikeres internetkávézós ügyintézést követően elindultam Melkbe, mert egyik kollégám javasolta, hogy feltétlenül nézzem meg az ott levő kastélyt. Hát khmm öhmm, nah qva jól néz ki ez az óváros fölé magasodó hatalmas épület. Elpilláztam egy ideig, és mivel épp dél volt, árnyékról árnyékra vetődve haladtam a szűk utcákon, kávézók és éttermek közt. Megnéztem mindent, amit ráérős tempómban megnézhettem, úgyhogy tovább álltam. Enns, ahová a szállásomat foglaltam holnap délutántól, még 70 km-re volt innen, így úgy gondoltam, kettétöröm az utat, és a GPS-en bepöttyintettem egy köztes pontot a Duna egyik U kanyarjába. Nem bántam meg, ugyanis felfedeztem a Dunauradweg-et, mely a Duna menti kerékpárút. Ó már kaptam is le a kocsiról a drótszamarat, és mentem egy darabig a folyó mellett. Festői környezet! Szerintem az összes osztrák nyugdíjas kerékpározik, és mind a Duna mellett. Ilyet otthon nem látni: mama és tata félmilliós bringákon, egyforma rikítópiros feszülősben, egyen-napszemüveg és sisak,és mennek negyvennel. Kééész... Mint kiderítettem, mindez Ybbs település környékén történt velem. GPS-en megint pöttyintettem egyet az aktuális helyzetem és Enns között, és ez Amstetten lett. Nem fűztem hozzá sok reményt, de végül nagyon szép városkára sikerült böknöm. Bringával ezt is bejártam, sőt még egy plázát is leltem, ahol az esti tisztálkodásomat letudtam. Vettem egy helyi sört, a Stiegl-t, azt elfogyasztottam egy nyugis helyen, jól be is álltam tőle, és néztem ki a fejemből. Konkrétan azt, hogy a mezőn mi tökért száll fel-és le minden madár egyszerre. Szárnycsapásra pontosan. Nyitott kérdés... Egy kis hozzáfűznivaló ehhez az Amstetten-hez: teli van a város ember méretű kő-körtékkel. Az órásnak a körtéjére régi órák vannak festve, a bank körtéjére eurós bankók, a zöldségesére nincs semmi festve, mert az maga egy körte. Valaki megmondhatná nekem, mi ez a nagy körte-őrület errefelé... De azért mókás jelenség ez.